Sarolt világa

Vasárnap reggel fél kilenckor az udvaron a család három tagja, a negyedik odabenn tombol már egy órája.

Aztán abbahagyja, mikor látja, hogy egyedül van, nincs akinek csinálni a műsort, felöltözik(gondosan ügyelve a színek harmóniájára) hajgumit, csattot vesz kézbe és felbaktat mamáékhoz, ott úgy tesz, mintha semmisemtörténtvolna, reggelit kér, rajzfilmet néz. Két órája már hogy nincs otthon(a szomszéd házban van 1 méter távolságra) iszonyat csend van, és hiányzik. Akkor jut eszembe, hogy ilyen lehet a drog. Néha a legrosszabbat hozza ki belőled, de nem tudsz meglenni nélküle. Ilyen a milányunk. Sokszor, mondhatom szinte minden nap úgy lenulláz idegileg, hogy azt érzem, mit keresek én itt, anyának alkalmatlan vagyok, nem tudok parancsolni egy négyévesnek, de még azt sem tudom elérni, hogy tűrhető gyerekkora legyen. Aztán ha van öt-tíz percem a megvilágosulásra, rájövök, hogy hülyeség, és lehet, hogy nehezebb eset az átlagnál, de mégiscsak…

Néha sajnálom. Néha magamat is. És félek. Mit csinálok rosszul? Majd kiderül… Okos, éles eszű, önálló, társaságban korrektül viselkedik. Nem lehet olyan nagy a baj. Remélem.

Azt hiszem, búcsút mondunk lassan a nagyonsírós napoknak. Csak akkor zendít rá, hogyha nagyon álmos, vagy hogyha valami felidegesíti,  azaz nem úgy történik valami ahogy őurasága elképzelte, pl. nem hozom abban a másodpercben az ételt.

Ma voltunk oltáson, 69 cm és 7 kg, eszik már céklát, csirkehúst, cukormentes kekszet, szilvát is az eddigi alma, barack, pityóka, murok variációkon kívül. Jó étvágya van, egy csepp sincs a szája szélén, mind befalja:) Szopizik sokat, naponta kétszer kanalas ételt kap, kevés teát vagy gyümölcslevet.

Naponta sokszor alszik keveset, aztán este 9 az ő órája, ha eddig nincs megfürdetve és lefekvéshez előkészítve, nagyon tud sírni. Az utóbbi napokban az ölemben aludt el percek alatt, az arcomat simogatva:)

Nagyon csúnya és egyre több helyen jelentkezik az ekcémája. Most kaptam egy homeopátiás kenőcsöt(Halicar), valamint Locobase testápolót, remélem segít rajta.

Háromnapos láz letudva:) Nem is láz volt, csak hőemelkedés két héttel ezelőtt, és a harmadik napon már az is csak nagyon enyhén. Aztán jöttek a pöttyök, amik a harmadik napra elmúltak. Mégis nagyon nyűgös volt, viszketett az arcocskája, és a füle hátánál a vékony bőr. Most is sokat kapkod az arcához, ha kijön az ekcéma éppen a szája körül,  a nyaka hajlatában.

Négy fogacska nagyon készülődik, de még egyetlenegy sem látszik igazán. Sok a nyál és a szájban turkálás, de még semmi eredmény.

Kedvenc játék egy zöld alma-rágóka.

Mindent meg akar fogni, el akar venni, minden érdekli, legfőképp a távirányító, telefon, és a zöld sörösüvegek:))

Saroltot imádja, ragyog az arca, a szája fülig ér, ha meglátja. És viszont. A Kiskirályfi mindenki előtt:))

Vasárnap volt a keresztelője, igazi ünnepnap, de erről majd bővebben és fotókkal.

Itt volt mindenki, akit szeretett volna itt látni – a barátait.

Volt torta és volt zene.

Volt hiszti és veszekedés is, de enélkül nem is tudtam volna elképzelni az Ő napját.

Négyéves lett az én drága kislányom, és már nem rémít meg a rohanó idő. Próbálok alkalmazkodni az új helyzetekhez, hogy már nem kisbaba, önálló gondolatai és véleménye van, érzései, amelyeket kimutat, hogy néha rámszól, ha valamit nem úgy csinálok, ahogy egyébként szoktam… Próbálom terelgetni, óvni, amennyire lehet, mert nem igazán hagyja. És közben büszke vagyok rá, hogy olyan, amilyen.

Az én okos, önálló nagylányom.

Isten éltessen nagyon sokáig Kicsikém!

Gyakorlatilag csak éjszaka vagyunk benn a házban, ilyenkor rendet rakok, altatás és fürdetés után, és szinte soha nem marad energiám a krónikás szerepét játszani…pedig annyi minden történik velünk, a gyerekekkel, azt hiszem, életünk legszebb, legtöbb élménnyel telített időszaka ez.

Sarolt abba a korszakba lépett, amikor fontossá kezdenek válni a barátok, játszótársak, távolabbi rokonok. Most is nagyon szeret felnőttek társaságában lenni, de egyre inkább szeret játszani vele egykorúakkal, kicsit nagyobbakkal főképp. Több napot töltött nálunk Zeev július elején, aki három hónappal kisebb Saroltnál és fiú, de remekül eljátszottak, az eltérő érdeklődési körök ellenére:) Mikor ugyanis Sarolt azt mondta, hogy “te vagy az apuka és én az anyuka”, akkor Zeev: “nem, én hajóskapitány akarok lenni!” Jól elvoltak, medencéztek, gyümölcsöt ettek, bicikliztek, motoroztak…

Hunor unokatesóval is jóval többet játszottak együtt a nyáron, mint eddig bármikor, és most már Hunor sem olyan picike, és beszélni is tud, szóval jó partner ő is:) Gyerekkoncerten voltunk közösen, ott készültek a fotók:

Aztán voltunk állatkertben is, egy kisebb gyerekcsapattal, mikrobusszal, családostul:) A két és fél órás buszozás még a legkisebbnek(Apornak) sem szegte kedvét, ahogy megérkeztünk nagyon kellemes, hűvös volt az idő. Közel két óra alatt bejártuk az állatkertet, aztán a mellette lévő gyerekparadicsomban mulattuk az időt, volt evés-ivás, vattacukrozás, és rengeteg játék!

És folytathatom a sort fotók nélkül(mert közben elromlott a fényképezőgépem:((( – a medencézős-játszóházas kirándulás Gabiéknál, a játék a szomszéd kislányokkal, és most a legújabb, a biciklizni tanulás…

És most készülődünk… Sarolt szülinapjára, Apor keresztelőjére, és várjuk haza a rég nem látott barátokat, családtagokat…