Sarolt világa

 Kicsi lányunk nagyon szereti a hasát, ez teljesen nyilvánvaló. De az, hogy az ételről beszélni is szeret, csak nemrég derült ki. A Piroska és a farkas című mesében azt a részt szereti a legjobban(tulajdonképpen csak ennyi érdekli az egészből…), amikor elmondjuk, hogy Piroska mit vitt a kosárban a nagymamájának. Itt hosszasan sorolja a kedvenc ételeit(első a kolbász!), és nagyon elégedetten mosolyog(miután vacsorára degeszre eszi magát általában). A legújabb kedvence pedig-esti mese helyett-, amikor elmondom, hogy milyen ételeket evett “kiskorában”. Hát odavan a gyönyörűségtől!

De az i-re a pontot azzal tette fel, amikor a minap a bevásárlóközpontban sétáltunk, és meglátott egy nagy sólámpát. Jött a szokásos “ammi?” kérdés, és mondtam, hogy sólámpa.

Mire Ő: Vagy szalámi!!!(Háát úgy is mondhatjuk… végülis eléggé szalámi-színe volt!)

 Ebéd végeztével csak beszél, beszél az apjának, mire én mondom:

-Sarolt menjünk aludni!

És Ő: Még beszélek kicsit…

 Tegnap az alábbi kis csekélységeket vágta be:

Reggeli: 1 deci kakaó(új!) egy szelet magos barna házikenyérrel(vajas)

Délelőtt egy csomag színes pufi, sajnos vásárláskor nem tudtam lebeszélni róla, pedig nagyon nemszeretem, ha ilyeneket eszik

Ebédre egy kistányér kukorica-krémleves, utána pityóka kolbásszal, majd desszertnek fél banán, a nap hátralévő részében folyamatosan mézes keksz

Uzsi a szárhegyi mamáéknál husi főtt tésztával, egy csomag pufi, majd hazafele az autóban egy alma, újabb kekszek

Vacsorára három darab savanyú uborka, két szelet sajt, és pár szem mazsola, hogy teljes legyen a nap.)))

 1. Ma délben álmosan nyúl a cumijai után, én javaslom, hogy feküdjünk le, próbáljon meg aludni, mire ő:

-Nem! Egyszer egyek!

2. Minap indulunk a piacra, és Dédi megkérdezi, hová megyünk, mire Ő így válaszol(mivel a nagy NEM-ek időszaka van, hajajajaj)

-Semmibe!(ez egyik kedvenc válasza…)

Aztán én is kérem, hogy mondja már meg, hová megyünk, és hát megmondja:

-Barackot nem venni!!!

3. Mamának kijelenti: Apa Anyának a pasija!

4.

 Ezek az új kedvencek, illetve az eddigi egyetlen kedvencek. Mert mostanáig nem igazán volt kedvenc játék(eltekintve a kis méhecskétől pár hónapos korában), nem volt alvós állat, és kedvenc ruha. Most más idők járnak… A garantáltan szuperdivatos zöld kisnadrágot nemrég vettem neki, és azóta szinte le sem lehet szedni róla:) Tegnap kimostam és ma reggel, amikor meglátta a szárítón, felragyogott a szeme: megkerült a ződ dadág!:)

A másik új kedvenc a piros kisautó, amin óra is van, óramutatóval, és a tetején sárga duda, na meg nyelve is van, és szeme… Két napja, amióta megkapta, azzal alszik el, sőt az este a fürdőkádba is magával vitte, alaposan megmosdatta, majd törölközővel megtörölte. Imádnivaló ez a hirtelen jött gondoskodós-rajongós Sarolt:)

Na és végül de nem utolsósorban a kis piros napszemüveg, amit azért kapott, mert állandóan szedte el mindenkitől a napszemüveget, az enyémet el is hagyta valahol(így most nekem nincs, de neki van:( A napszemüveget többnyire bent használja(akárcsak a kalapot, kendőt), és -mamát utánozva- ha valamit olvas: addide szemügét, nem látok:))

 Ahányszor átölel(és mostanában egyre többször), de amikor altatom délután és este, két puha karjával átölel, és azt mondja:seletlek, és még dörmög is hozzá, mint egy kismackó:)) Ugyanígy Apával is, aki szintén olvadozik ilyenkor:) És egyik este, egy ilyen összebújás alkalmával, ahogy azt mondtam, én is szeretlek téged, rávágta: az a lényeg:)))))))))))))))))))

 … ha azt mondja a pincekulcsnak: olló(pedig tudja, hogy nem az:) – és “levágja” vele a lábujjáról a körmöket, utána kifesti színes ceruzával, és a végén bekrémezi igazi krémmel

… ha azt mondja mérgében: menj a kutinnyába(tud ám csúnyát is, nagyon csúnyát, de azt is tudja, hogy haragszunk érte…) és ha megkérdezzük, az hol van, bölcsen mosolyog, és rámutat a könyvespolcra, vagy az esőáztatta selymes fűre, vagy bármire, ami éppen eszébe jut

… ha rosszalkodik és rászólok, már mondja: tudom, megbeszétük, anya…

… ha felhúzza az apja “pacsucsát” (43-as) és azt mondja: egyensúlyozom…

… ha evés után azt mondja: fáradt vagyok, feküszünk le…

… ha mondom, hogy szeretlek és rávágja: ÉN IS TÉGED

… ahogy leül és rajzol, szinte minden színt megnevezve, és Ubult, a kutyánkat feketével rajzolja(mert tényleg fekete), és ha Mamát rajzol, vagy Tatát, akkor azt lilával, mert az a kedvenc színe

… ahogy rávágja “segítek”, ha azt mondom, megyek ebédet főzni, és tényleg segít, hozza-viszi amit a kezébe adok, és nagyon boldog, hogy hasznos dolgot csinálhat

… ahogy kimondja: léccivessssssssss, na, annak nem lehet ellenállni, bármi is legyen az…

… ahogy felébred, és meglát, rögtön mosolyog, de nem kisbabás már ez a mosoly… az én nagylányom mosolyog és olyan édesen átölel, hogy sírhatnékom támad

… ahogy átölel és azt mondja: seletlek, nincs annál nagyobb varázslat!

…