Sarolt világa

  Régebben azt képzeltem, hogy nekem nem lehet gyerekem. Talán köszönhető ez a “nagyfokú” önbizalmamnak, de tény, hogy azt hittem, képtelen leszek a feladatra. Később, amikor már el mertem képzelni, egy fürtös hajú kislányt láttam(leglegmerészebb álmaimban kettőt), aki nagyon rossz, és egy vörös hajú kisfiút:)) Az álmom első része valóra vált, a kislány fürtös hajú… Tovább »

 Olyan dologról készülök írni, amihez nincs túl sok közöm… illetve egyáltalán nem volt a gyermekem születése előtt… De ez a tündéri kislány nap mint nap tanít, formál és azt hiszem, egész ügyesen csinálja! Tudom, hogy a dackorszak teljesen normális állomása a személyiségfejlődésnek, de nálunk már nagyon régóta tart, és bármennyire is normális, és “magától elmúlik”… Tovább »

 Nemsokára két és fél éves. 90 cm és 13,5 kiló. Sűrűsödik a haja, és ezáltal sokkal kislányosabb. Pohárból iszik, nem cumizik és lassan 4 hónapja teljesen szobatiszta. Erős testalkatú és legalább annyira erős akaratú. Egy igazi oroszlán. Talán van némi elfogultság abban, amit leírtam, de minden szó igaz. Nem tökéletes, de nekem az:) És most… Tovább »

 Robi, az Ifinapok fotósa készítette Saroltról szept. 26-án, a Lázár-kastély udvarán. Szerelmes vagyok ebbe a képbe, hiszen az én kislányom természetének nagyrésze benne van. Nem hiába profi fotós készítette, annyira megragadta a képen keresztül nemcsak a külsőt, hanem a belsőt is. Ami látszik… már attól is elolvadok: a hurkás nyakacska, az óriás fekete szemek, és… Tovább »

 Új esztendő lévén legújabb szokásokról, hóbortokról, hisztikről… – A legújabb, talán 2 hónapja jelentkezett szokás, a válogatósság. A jó étvágy továbbra is megvan, csak a kisasszony most már nagyon-nagyon megválogatja, hogy mit eszik és mit nem. Persze, igyekszünk ezt kordában tartani amennyire lehet, de nem túl sok sikerrel. Mostanában csak egy nagy csésze kakaót hajlandó… Tovább »

 Két új családtaggal bővültünk. Nem, nem születtek gyerekeink(sajnos), Saroltnak van két új képzeletbeli barátja. Valójában sokkal több, mert van néha Acsa, Szolá, de a két legstabilabb a fent említettek. Mikor megjelentek, nagyon megrémültem, hiszen így kezdődött: “Sosá ott a falon” – elég ijesztően hangzott. Aztán lassan árnyalódott a kép, Sosá olyan dolgokat tett, amit korábban… Tovább »

 Ahányszor átölel(és mostanában egyre többször), de amikor altatom délután és este, két puha karjával átölel, és azt mondja:seletlek, és még dörmög is hozzá, mint egy kismackó:)) Ugyanígy Apával is, aki szintén olvadozik ilyenkor:) És egyik este, egy ilyen összebújás alkalmával, ahogy azt mondtam, én is szeretlek téged, rávágta: az a lényeg:)))))))))))))))))))... Tovább »

Nemrég játéküzletben voltunk, együtt mi hárman. A fajáték, amit kerestünk, nem volt ezért kisétáltunk a boltból. Az eladók az ajtóig jöttek és szájtátva nézték a mosolygó lányunkat, aki mindenféle hisztire utaló jel nélkül, illetve a játékok iránti érdeklődés nélkül távozott. Az egyik eladó meg is jegyezte, hogy bezzeg az ő fia a földre veti magát, satöbbi. Csak idő kérdése nálunk is, válaszoltam, de valójában magabiztos voltam… egészen a mai napig…... Tovább »

… önállóbb. Ügyesebb és okosabb, szinte félóránként meglep valami “okossággal”, pedig olyan szerencsés vagyok(még pár hónapig…) hogy egész nap vele lehetek. Lehetnék. De ő már egyedül rohangál az udvaron, mindenkivel szivesen elvan, és esze ágába sincs, hogy az ölembe üljön. Csak néha, nagy ritkán…... Tovább »

 A mi tündéri leányzónk újabb szerepjátékot talált ki: azt játssza, hogy ő CSINI. És hihetetlen, hogy mennyire tudja, vagy inkább érzi a szó jelentését, hangulatát… Kiveszi a blúzaimat a szekrényből, sorra magára ölti őket, billeg, lábújjhegyezik, szinte mondhatnám, hogy úgy viselkedik, mint egy modell a kifutón. Jelentőségteljes arc, elbűvölő mosoly, és az a járás… hát… Tovább »