Sarolt világa

14+4

 Már a 12 hetes ultrahang óta készülök írni, fotót feltölteni…

Megnyugtató volt a vizsgálat, a doki mindent rendben talált, a nyaki redő 1mm, és gondolom a kettős teszt eredménye is jó, mert nem hívtak fel… 

Az immunrendszerem viszont egyáltalán nincs toppon, 11 hetesen ajakherpesz, majd 2 hete folyamatosan csalánkiütések jelennek meg rajtam. A gyomrom és a májam ki van készülve, bármit eszek, nem jó, gyomorsav, émelygés szinte egész nap. Mikor múlik el, mert a 12 héten nem, az biztos! A szagoktól még mindig falra mászok, bármi is legyen az, nem tudok a hátamon feküdni, mert nem kapok levegőt, és az alvás sem a régi.

Ezek a negatívumok, de valójában nagyon boldog, várakozással teli időszak ez. Sarolttal naponta beszélünk a kistesóról, és neki olyan természetes, hogy egyszercsak itt lesz, és azontúl Róla is szól minden(nem tudom, a gyakorlatban mennyire fog ez működni). Sokkal másabb így a babavárás, amikor egyre többen várjuk… Már a pocak is növöget, úgy látom, sokkal nagyobb(főleg este vacsi után) mint Sarolttal volt ennyi idősen(fotó hamarosan). 

A toxoplazma és egyéb véreredmény még kielemzésre vár, remélem a legjobbakat…

Oviba készülős

 Minden nap elmondja, hogy ősszel megy oviba, milyen ruhát fog felvenni, mit fog ott csinálni, és arról próbál meggyőzni sorban mindegyikünket, hogy Őt nem kell vinni, egyedül fog menni oviba, ráadásul biciklivel… Olyan furcsa, és mégis természetes ez. Furcsa, hogy az én kicsi lányom oviba készül. Az én kisbabám, ahogy most is mondja néha. De közben tudom, hogy érett rá, önálló és magabiztos. Mégis féltem, hiszen egyedül kell megbirkóznia minden kihívással. 

Az éjszaka átjött hozzám, lefeküdt, hozzám bújt és megfogta a kezem. Szorítottam a kicsi, mégis erős kezecskét, és éreztem, nemsokára el kell engednem. Legördült egy könnycsepp félálomban…

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!