Sarolt világa

... Tovább »

Van abban valami szívszorítóan csodálatos, amikor a kicsifiadat legelőször viszed fociedzésre. Nem azért, mert “valami mozgás kell a gyereknek”, “legalább rendet tanul”, hanem azért, mert ő szeretne menni. Akkor is, ha a barátai az oviból nem járnak. Akkor is, ha az első edzésen teljesen párhuzamos mindennel és mindenkivel.  Megígértem neki, hogy legelső alkalommal ottmaradok végig… Tovább »

Sarolt: 122 cm, 21 kiló Apor: 100 cm, 16 kiló... Tovább »

Három éves és oviba jár. Még mindig azt hiszem, nem is az én fiamról van szó, pedig ideje lenne eszmélni… Most is üres a lakás, ötödik napja besétált az ovi ajtaján, még egyszer tétován a nyakamra tette a kezét, de már ment is, várta az Ismeretlen, ami, ha veszélyes és kockázatos is, de fel kell… Tovább »

Sokszor elgondolkodtam azon, milyen érzelmi mélységeket és magaslatokat hagytam volna ki, ha nem születnek gyerekeim… És ma már abszolút igaznak tartom azt a rendkívül giccsesen hangzó bölcsességet, miszerint nincs boldogság bánat nélkül… vagy helyettesítsük bármivel ezt a két szót. Mert amikor egy reggel az örökmozgó, házban focizó, egész nap mozgásban lévő, sohanembeteg fiam azt mondja,… Tovább »

Kenyeret sütöttem. Gyorsan, sietve, pedig nem így képzeltem az Elsőt, azt hittem, majd egy nyugodt napon, amikor alig lesz dolgom(hajaj…) nekiállok, nézegetem a recepteket, megfelelő élesztőt, lisztet veszek,stb. Ehhez képest, ma elmentem a boltba, csak egy félkilósat szerettem volna, de semmilyen nem volt. A kis pékségben, ahonnan vásárolunk, késő délután már nem szolgálnak ki. Hazafelé… Tovább »

Ebéd közben a Kicsi rászól  a Nagyra: – Sajolt! Josszalkodol az asztalnál, én jendőj vagyok és megbüntetlek! – Nem! A rendőr evési szabályt nem mondhat!... Tovább »

…amikor együtt vagyunk, végre Ő is hamarabb tud jönni, a gyermekek körülrajongják, birkóznak, beszélgetnek, kacagnak… …amikor egyszerre van fürdés- és vacsoraillat, Ő fürdet, én vacsorát készítek, mennyei hangok szűrődnek ki a fürdőszobából, kacagás, pancsolás és közben sül a finomság … amikor a gyermekek vizes hajjal, kipirulva ülnek asztalhoz és semmi perc alatt elpusztítják az ételt:)… Tovább »

  Formálom a szavakat már napok óta, de sehogysem akarnak összeállni ép gondolatokká… Egy nagylánnyal van dolgunk, ez kétségtelen, és nem kevés dolgunk… A szülinapja fergetegesre sikeredett, ami egyáltalán nem az én érdemem, csak annyiban, hogy töltöttem nekik a gyümölcslevet és felszolgáltam a finom sajtos pogácsát… az öt kis vendég és a két “hazai” remekül… Tovább »

Nagyon megnőtt, és olyan stílusa meg egyénisége van, annyira nyitott és derűs, hogy minden nap elámulok tőle(pedig tudom, hogy elfogult is vagyok:) Sarolttal sokat veszekednek, verekednek, de ha más gyerek van itt, a végletekig udvarias(Anita léccives egy kicsikét, menjél ajjébb, szejetnék én is odaülni; Kici fijúcska add ide léccives a majkolót) és mindent megkommentál, amit… Tovább »