Szokások

 1. Új cipő vásárlásakor száz százalékig Nőként viselkedik. Az üzletben kinyilvánítja a véleményét, ha nem tetszik a cipő, amit próbálunk, hangosan visít, és kiabálja, hogy “nem pell”. Emlékszem, alig volt egyéves, elmentünk cipőt venni, és ami nekem tetszett volna, nem tudtuk megvenni, egyszerűen nem engedte, hogy felpróbáljuk. Ha sikerül megvenni végre a cipőt, hazaérkezünk a zsákmánnyal, alapos próbálgatás, szagolgatás, fogdosás kezdődik, ez legalább két napig tart. Két napig szinte nem kell játék, annyira elvan a cipővel, nem tud betelni vele. Ma arra vetemedtem, hogy egyedül vettem neki cipőt, minta alapján, hát nem húzza fel, óriási hiszti volt, fel se tudtam próbálni. Pedig csini kis tornacipő, fekete és tele van rajzolva. Kiváncsi vagyok, hogy fogom feltrükközni a lábára…

2. Sajnos rá kellett jönnöm, illetve be kellett vallanom, bármilyen fájdalmas is nekem, Sarolt nem az a bújós fajta. Kiskorában sokat volt kézben(szinte mindig), talán ezért van, hogy most nem igényli? Vagy ilyen a természete? Most már lassan a szopizás is elmarad, így elalváskor a maximum, amit kapok, hogy odateszi a fejét a vállamra, ennyi. Nappal pedig, ha álmos, vagy egy kiadós hiszti után ki akarja pihenni magát, az ölembe ül. De nem szembe. Háttal nekem… Puszit nem kapok/kapunk, csak egy cuppantást a levegőbe, ölelést csak kérésre és nagyon rövidet.

3. Nincs alvós állat, rongyika és ilyesmik. Két cumi van, egyik a szájába, másik a kezébe. Bár újabban reggel, ahogy felébred és szokás szerint átjön a nagyágyba, a piros kispárna is kell a két cumi mellé. Változnak az idők…

4. Nehéz az ébredés, akárcsak nekem… Délután is, de főként reggel, legalább félóra kell, amíg “magához tér”. Ilyenkor ölelget, hozzám bújik, mesét kér…

5. Az evéssel most sincs gondunk, de azért elkezdett válogatni, “nem pell” a csirkehús, tej semmilyen formában, tojásfehérje, lekváros kenyér. A kolbász, szalámi az bármikor, de zöldségből-gyümölcsből is hatalmas mennyiségeket meg tud enni. Na és hogyha hagynám és nem harcolnék rendületlenül a “rendbontókkal” napi szinten jöhetne a csoki, zizi és társaik. De harcolok és ezek helyett van mazsola, újabban szezám- és napraforgómag, saját készítésű süti néha, és néha túró rudi, ami szintén nagy kedvenc.

Most ennyi jutott eszembe, de naponta írhatnám az újabb és érdekesebb szokásokat, rituálékat, amik annyira széppé és színessé teszik az életünket.

egy punnyadós nap

gyönyörű alvó királylány