Tegnapel\u0151tt este elsz\u00e9gyelltem magam. Annak ellen\u00e9re, hogy iszonyatos fogf\u00e1j\u00e1ssal k\u00fczd\u00f6ttem, g\u00f6rcs\u00f6lt a hasam, \u00e9s sajn\u00e1ltam magam rendesen. Merthogy a kisl\u00e1nyom a k\u00f6vetkez\u0151t j\u00e1tszotta: betett egy bab\u00e1t\/pl\u00fcssfigur\u00e1t a bl\u00faza al\u00e1, majd j\u00f6tt hozz\u00e1m, vagy az Apj\u00e1hoz, \"j\u00f3 napot k\u00edv\u00e1nok, j\u00f6ttem a k\u00f3rh\u00e1zba, itt van-e a doktor n\u00e9ni? kisbab\u00e1m fog sz\u00fcletni!\" majd a legnagyobb term\u00e9szetess\u00e9ggel kivette a \"bab\u00e1t\" \u00e9s ragyog\u00f3 arccal hozta: megsz\u00fcletett a kisbab\u00e1m, ugye milyen sz\u00e9p?
<\/p>
Mert ennyire egyszer\u0171, ha az ember \u00edgy fogja fel. \u00c9s ebb\u0151l a szempontb\u00f3l teljesen mindegy, hogy cs\u00e1sz\u00e1rmetsz\u00e9s vagy term\u00e9szetes sz\u00fcl\u00e9s. A f\u00e1jdalmat elviselni, vagy megadni magad neki, elt\u0171rni, feldolgozni ugyan\u00fagy kell, vagy lehet. \u00c9s akkor r\u00e1j\u00f6ttem, nem a f\u00e1jdalomt\u00f3l f\u00e9lek, hanem, mert el\u0151re tudom, mit\u0151l kell f\u00e9lnem. Hiszen az a fogf\u00e1j\u00e1s is embert pr\u00f3b\u00e1l\u00f3 volt, amit t\u00f6bb \u00f3r\u00e1n \u00e1t viseltem f\u00e1jdalomcsillap\u00edt\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl, \u00e9s v\u00e9g\u00fcl az eg\u00e9sz fejem, a szemem \u00e9s a f\u00fclem is. De nem tudtam el\u0151re a f\u00e1jdalomr\u00f3l, mikor j\u00f6tt, megad\u00f3an t\u0171rtem, elviseltem, \u00e9s tudtam, hogy Apor miatt teszem. \u00c9s egyszer csak elm\u00falt.<\/p>
Amire m\u00e1r lassan 9 h\u00f3napja k\u00e9sz\u00fcl\u00f6k, egyre k\u00f6zelebb van, s hogy milyen lesz, rajtam is m\u00falik. Nem szabad hagynom, hogy a f\u00e9lelem eluralkodj\u00e9k rajtam, igyekszem erre gondolni. \u00c9s Saroltra. Meg arra a kicsi fi\u00fara, aki odabenn mocorog kitart\u00f3an, \u00e9s akit m\u00e1r most im\u00e1dok. \u00c9s j\u00f3 lesz minden.
<\/p>","type":"rich"}