Nagyon-nagyon v\u00e1rtam az idei adventet, tal\u00e1n sosem ennyire, mint most. \u00c9s ahogy k\u00f6zeledett, egyre val\u00f3sz\u00edn\u0171tlenebbnek t\u0171nt, hogy v\u00e9gre itt van. Annyi mindent terveztem, annyira szerettem volna h\u00e1bor\u00edtatlanul a l\u00e1nyommal lenni, \u00e9s az \u00fcnnepre k\u00e9sz\u00fcl\u0151dni nyitott sz\u00edvvel \u00e9s gyermeki k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1ggal.<\/p>
Persze hogy m\u00e1sk\u00e9pp alakult. Tal\u00e1n \u00e9n rontottam el valamit, de v\u00e9g\u00fclis \u00edgy kellett lennie. Beteg lett, kezd\u0151d\u0151 t\u00fcd\u0151gyullad\u00e1ssal utaltak be a k\u00f3rh\u00e1zba december 9-\u00e9n(akkor m\u00e1r egy hete beteg volt, antibiotikummal kezelt\u00fck). Neh\u00e9z napokat \u00e9lt\u00fcnk mindketten, f\u0151leg \u0151, \u00e9n pedig nem tudtam, hogy magamat f\u00e9ltsem-e jobban egy esetleges k\u00f3rh\u00e1zi fert\u0151z\u00e9st\u0151l, vagy \u0151t, amint h\u00e1rom napig k\u00fczd a l\u00e1zzal, majd a sz\u00e9kreked\u00e9ssel. Egy h\u00e9t ut\u00e1n gy\u00f3gyultnak mondva hazaj\u00f6tt\u00fcnk, \u00e9s azt hittem, innent\u0151l kezdve csak az elj\u00f6vend\u0151 \u00fcnnepre koncentr\u00e1lhatunk, de t\u00e9vedtem, megint. \u00c9s itt m\u00e1r kezdtem l\u00e1tni, saj\u00e1t b\u0151r\u00f6m\u00f6n tapasztalni, hogy bel\u00fcl kell sz\u00fcletnie az \u00fcnnepnek. A k\u00fcls\u0151s\u00e9geknek semmi jelent\u0151s\u00e9g\u00fck nincs, ha nem tal\u00e1ljuk meg m\u00e9lyen legbel\u00fcl az \u00fcnnep l\u00e9nyeg\u00e9t. Tegnapel\u0151tt m\u00e1r az sem \u00e9rdekelt volna, hogyha a kar\u00e1csonyt is a k\u00f3rh\u00e1zban t\u00f6ltj\u00fck, csak l\u00e1ssam, hogy eg\u00e9szs\u00e9ges v\u00e9gre, hogy nem f\u00e1ja a hasa, nem h\u00e1nyik, nincs gyomormen\u00e9se - ami m\u00e9gink\u00e1bb kik\u00e9sz\u00edtette, mint az injekci\u00f3s kezel\u00e9s \u00e9s a k\u00f3rh\u00e1z.
<\/p>
Ma m\u00e1r azt hiszem, j\u00f3l vagyunk. Az \u00fcnnepi k\u00e9sz\u00fcl\u0151d\u00e9s megvan, de m\u00e1r nem zavar, ha megreped a bejgli, ha nincs t\u00f6k\u00e9letes tisztas\u00e1g, \u00e9s kitudjah\u00e1nyf\u00e9le \u00e9tel f\u0151zve az \u00fcnnepekre. L\u00e1tom a mosoly\u00e1t \u00e9s er\u0151re kapok. Nem zavar, hogy v\u00e9letlen\u00fcl soksz\u00edn\u0171 kar\u00e1csonyfa\u00e9g\u0151t vettem, \u00e9s nem tudom visszacser\u00e9lni(pedig f\u00faj, de ut\u00e1lom). Valamit tanultam az id\u00e9n, ett\u0151l az adventt\u0151l, ami, azt hiszem, hasznomra v\u00e1lik m\u00e9g sok\u00e1ig. \u00c9s megtal\u00e1ltam az \u00fcnnepet a k\u00e9sz\u00fcl\u0151d\u00e9sben, a l\u00e1nyom mosoly\u00e1ban, a f\u00e9rjem kedvess\u00e9g\u00e9ben(ami eg\u00e9sz \u00e9vre jellemz\u0151), az otthonunk meleg\u00e9ben. Nem tervezek, csak hagyom, hogy t\u00f6rt\u00e9njenek a dolgok. \u00c9s k\u00f6zben \u00f6r\u00fcl\u00f6k a pillanatnak.<\/p>
K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m!<\/p>
\u00c9s mindenkinek \u00c1ldott \u00fcnnepet k\u00edv\u00e1nok!
<\/p>
<\/p>","type":"rich"}