Csak egy hétköznap este…

…amikor együtt vagyunk, végre Ő is hamarabb tud jönni, a gyermekek körülrajongják, birkóznak, beszélgetnek, kacagnak…

…amikor egyszerre van fürdés- és vacsoraillat, Ő fürdet, én vacsorát készítek, mennyei hangok szűrődnek ki a fürdőszobából, kacagás, pancsolás és közben sül a finomság

… amikor a gyermekek vizes hajjal, kipirulva ülnek asztalhoz és semmi perc alatt elpusztítják az ételt:)

… amikor lefektetem őket, és pillanatok alatt elalszanak, mint a mesében, pici lakásunk elcsendesül, és megiszunk egy pohár bort kettesben, és mindez olyan hétköznapi és mégis olyan szívfacsaróan gyönyörű és tökéletes:)