Vitázik, érvel, szaval, énekel és egyetlen nap sem telik el úgy, hogy ne nevetnénk egy jót Vele/miatta:
Saját szóalkotás a nadkoja(mekkora nagy!
Sétálunk a mezőn:
– Anya! Nem tudom szejetni azokat a fejhőket(mutat az égre)
-És miért nem?
– Mejt csúnyák… síjtak!
Apa most egy nagy városban dolgozik, több időt van távol, de a gondolatainkban, a beszélgetéseinkben jelen van, ezért amikor megszidom, lebiggyeszti a száját és jóhangosan:
– Medek a vájoson, megkejesem hol van APa!
Amikor rászólok ezredszer, hogy ne kapcsolja be a számítógépet, mert úgysem tudja használni perszehogy visszafelesel:
De! Tudok kamiont, kötőt nézni, jajzfijmezni! Tudok, tudok!!!
Elalvás előtt: Anya! ANYAAAAAAAAA! Méjt van sötét? Méjt aluszik mező? Hol van taktojos Sajolta(szomszéd kislány, értelemszerűen traktorjuk van:))
És a kedvencem, csak úgy, amikor átölel, jól megszorongat, szejetlek édeszanám!!!