Hihetetlen, hogy lassan egy hónapja ovis nagylányunk van…aki nagyon profin veszi az akadályokat, de tagadhatatlan, hogy elfárad és otthon sokszor van emiatt hiszti:(
Nem voltak túlzott elvárásaim az ovival kapcsolatban, mert tudtam, hogy értelmetlen. A tanügyi rendszer rugalmatlansága, a hiányos infrastruktúra nem okozott meglepetést, de néhány dolog igen. Például az, hogy az óvónéniknek a munkaideje hétfőtől péntekig nyolctól egyig tart, pénteken mégis el kell hozni a gyereket legkésőbb tizenkettőkor, mert “rövidnap”(nem tudom, hogy is lehet még ennél is rövidebb??) Csak Sarolt miatt nem reklamálok, pedig megtehetném, de nem akarom, hogy emiatt neki legyen hátránya, a világért se. Egyelőre lehet, hogy jobb is, hogyha pénteken csak néha megy(amikor anyukám el tudja hozni), és aztán majd hogyha én is otthon leszek, alkalmazkodunk a rendszerhez.
A másik, amit nem kalkuláltam be, pedig tudtam, hogy itt én leszek az egyetlen anyuka, aki dolgozni jár. Az oviba legtöbben kilencre viszik a gyereket, és tizenkettőkör már ott vannak a kapu előtt. Számomra ez teljesen megdöbbentő. Még akkor is, ha nem akartam, hogy napközibe menjen, mert úgy gondoltam, napi 8 óra távollét az otthontól igencsak megerőltető egy kisgyermeknek. De kilenctől tizenkettőig, ez a másik véglet. Persze mindenki maga tudja… és sok gyerek még így is sírva válik el az anyjától a mai napig.
A másik a szülői, ami véletlenül sem délután, munka után van(minek is?), hanem egytől, max. kettőtől. És az is egy szülői témája(épp ma), hogy miért is van az, hogy egy doboz gyurma, szines ceruza olyan sokba kerül, és akkor mi is legyen a teendő a tanszervásárlással? Pótoljunk még pénzt? Vagy vegyünk kevesebbet? Mondtam az óvónéninek, hogy sajnos, nekem nincs időm erre. Mióta dolgozom, és gyerekem is van, megtanultam gyors döntéseket hozni, és az időmet minél jobban, ésszerűbben kihasználni. De erre sajnos nem futja az időmből. Majd ha időmilliomos leszek…
Amúgy Sarolt jól érzi magát ott, és azt hiszem, ez a legfontosabb. Az oviscsoport kissé szűkös annak a sok gyereknek, de rengeteg a játék, és mindennap valami újdonsággal jön haza, énekel, mutogat és nagyon élvezi:) Van angol is, hetente egyszer és ez is nagyon tetszik neki, vagyis inkább a változatosság.
És a többit remélem megszokjuk, vagy majd lázadunk ellene:)
