December végén kezdődött ártatlan kis taknyolással, és mára már ott tartok, hogy fizikailag rosszul vagyok, ha elkezd köhögni, vagy levertebb a szokásosnál. Már a szilvesztert is itthon töltöttük, éppen a betegség miatt, hiszen Sarolt köhögött, folyt az orra, és három hétbe telt, mire azt mondtuk, most már meggyógyult, és vele együtt mi is. És kb egy hónap elteltével újra kezdődött, csak kicsit durvábban, és még most is tart. Valami mocsok vírus kerülget minket ezen a télen, nem volt rég ilyen, sőt mióta gyerekünk van, igazán nem… Most ismét arra ébredtünk egy nap, hogy lázas, és köhög, az orra nem folyt, de annál ijesztőbb volt a köhögés, és a láz, ami egyik éjszaka 40 fokig emelkedett. Kicsi manóm annyira rosszul volt, aludni nem tudott, sírt és dobálta magát. Sajnos a hideg vizes fürdőt nem próbáltam ki, féltem tőle, ki tudja, miért… Pedig biztosan jobb lett volna, mint a gyógyszer! És ahogy kezdett kicsit jobban lenni, már el is hittük magunkat, hogy meggyógyult – amit a gyermekorvos is megerősített – kezdődött a száraz, szűnni nem akaró köhögés, ami szombaton tetőzött. Lándzsás útifű és céklakivonatot tartalmazó köhögéscsillapítót adunk neki, és most már annyit elértünk, hogy a köhögés nem olyan intenzív és most már felszakad a váladék. Láz már nincs, jókedv van, rója a köröket a motorral a nappaliban, és ismét kiabál, sikoltozik:)) Bízom a gyógyulásban, és abban, hogy a hosszú-hosszú tél után jön a tavasz, a napfény, a jókedv, és az új lehetőségek:)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: