Irtam már arról, hogy nem igazán tudom eldönteni, milyen a kicsi lányom, aztán a játszóterezések kezdetén megállapítottam, hogy a nézelődős-töprengős kategóriába tartozik. De most már tudom, hogy inkább csak alapos egy kicsit… valójában fogalmam sincs, hogy milyen, néha próbálom külső szemmel nézni, nem olyannak látni, amilyennek akarom… Egyetlen dolog, amit szeretnék, hogy határozott, magabiztos legyen… Most már a játszótéren is másképp viselkedik, a csúzdával még mindig óvatos, de a gyerekekkel nagyon szeret barátkozni, főképp a nagyobb lányok tetszenek neki, odamegy hozzuk és mosolyog, bemutatkozik(hiszen már tudja a teljes nevét, és azt, hogy hol lakik, de erről majd máskor, bővebben). Amit megfigyeltem mostanában, és kicsit megijesztett, az az óvatossága bizonyos helyzetekben, na meg az, hogy fél a porszívó hangjától:( De remélem, hogy ez csak időszakos…
Ma az iskolában voltunk ballagáson, és hát nem fogta vissza magát… rohangált ezerrel, főleg a lépcsőkön, be a termekbe, és a folyosón felfedezett egy nagy doboz kiflit, és természetesen vett is belőle… hááááát ennyit a visszafogottságról:)
