…például akkor, amikor egyik napról a másikra “nem pell” az esti tej, ami nélkül eddig elképzelhetetlen volt az elalvás. Egyéves kora óta-amikor lecsökkentettük a szopizások számát-este(és néha éjszaka) tejporból készült tejet iszik, nem is keveset, legtöbbször 300 ml-t. Újabban a tehéntejet is bevezettük, hetente kétszer kapta és semmi kifogása nem volt ellene. Talán a budapesti utazásunk is közrejátszott-amikor egy este másfajta tápszert kapott, mint itthon-de a tejet már nem lehet megitatni vele. Néha azért kicselezem és amikor ébredezik, még félig alszik, megitatok vele egy kicsit…
De a tej nemivása csak egyik az evési szeszélyek közül. A reggeli legtöbbször szintén nem kell, vagy ilyen extrém kombinációkban, mint amit fent említettem… A joghurt kedvenc lett, pedig soha nem szerette, házikolbászból akármennyi jöhet, de szigorúan kenyér nélkül. Csirkehús nem kell, helyette jöhet két tányér leves, de csak ha murok is van benne. Sajtos pogácsából extrém mennyiségek, kivi nem kell, mert “vizes”, a kenyérnek csak a karéja. Savanyú uborka, gogos második helyett, palacsinta csak villával, tányérból, egyedül… Alma héjastól, épen, banán csak akkor ha én adom, mert ragad és akkor rögtön törölni kell a kezét, különben hiszti van… Talán a vajas kenyér és a mazsola tartják még a régi helyüket, de ki tudja meddig….
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: